2010. június 16., szerda
2009. november 5., csütörtök
Prága trip V.
Csütörtök...
Bandi meg én én jó korán felkeltünk, hogy kiérjünk a 07:03-kor esedékes napfelkeltét lefotózni a szigetről. Nem volt túl szép idő, csak pár képet csináltam,...azt sem a napfelkeltéről.
A délelőtti közös program a vár megtekintése volt. De mivel azt mi már keresztbe kasba bejártuk hétfőn, így mondtuk Emilnek hogy inkább saját úton haladnánk.
Kristina, András meg én ismét elindultunk fotózni, de "szokás szerint" hullafáradt voltam. Voltunk a Slaviában kávézni, voltunk a főtéren fotózni. Bandi felállította a műszaki gépet. A túristáknak csak ez kellett... rögtön elkezdték fotózni, ahogy Bandi fotózik. Valaki csak lesből, messziről, valaki pofátlanul közelről. Volt aki meg is kérte Bandit hogy kicsit álljon arrébb, mert nem látszik tőle a tőle a gép. vicces volt... De nem csak itt. Szinte az egész héten megfordultak utánunk az emberek ha a Sinár elő volt véve, vagy ha a Voightländerrel fotóztam. Elmentünk még a FAMU-ba ahol csak 21 volt a sör. Délutánra volt még egy projektünk.
A feladat a következő volt: Tölts el egy órát egy zárt helyen, (pár négyzetméteren) és fényképezz el egy tekercs filmet. Erre már kedden találtam kiskaput... Szálljunk villamosra!
Így is tettünk. Vettünk 75percre szóló jegyet, és Bandival felszálltunk a 22-es vilire. Egy gép, egy objektív, egy rekeszállás...hajrá! Bandi a bal oldalra, én a jobb oldalra ültem, és ha érdekeset láttunk, lenyomtuk a gombot.... sokszor még a keresőbe sem néztem bele :) Az utasok nem értették hogy mit művelünk, de az biztos hogy ez egy vicces módja egy tekercs film rövid időn belül történő elpusztításának.
Estére közös vacsora volt a program,...de előtte még találkoztunk Kristinával, és beültünk egy "Nemo" nevű helyre, aminek a bejárati része tényleg úgy nézett ki mint egy tengeralattjáró,...de aztán hátrébb egy szzokásos kocsma képét mutatta. "Szokásos"...már amennyiben megszokott hogy egy orosz fickó ismeretlen orosz slágereket énekel csupán három vendégnek :D
Egy elég jó pizzériában volt a vacsora, a keretbe 1 nagy pizza, 2 sör, és egy fagyi is belefért.
Evés után jóllakottan elindultunk keresni valami élőzenés helyet, de sajnos mire odaértünk már zárva volt................... szóval vissza a szállodába és alvás.
Pénteken reggeli után bepakoltunk a buszba, és megkezdtük a végtelennek tűnő visszautat Dániába. Németországban ebédeltünk egyet, délután felvettük a berlini csoportot, és éjfélre már Vraa-ban is voltunk. hurrá
Bandi meg én én jó korán felkeltünk, hogy kiérjünk a 07:03-kor esedékes napfelkeltét lefotózni a szigetről. Nem volt túl szép idő, csak pár képet csináltam,...azt sem a napfelkeltéről.
A délelőtti közös program a vár megtekintése volt. De mivel azt mi már keresztbe kasba bejártuk hétfőn, így mondtuk Emilnek hogy inkább saját úton haladnánk.
Kristina, András meg én ismét elindultunk fotózni, de "szokás szerint" hullafáradt voltam. Voltunk a Slaviában kávézni, voltunk a főtéren fotózni. Bandi felállította a műszaki gépet. A túristáknak csak ez kellett... rögtön elkezdték fotózni, ahogy Bandi fotózik. Valaki csak lesből, messziről, valaki pofátlanul közelről. Volt aki meg is kérte Bandit hogy kicsit álljon arrébb, mert nem látszik tőle a tőle a gép. vicces volt... De nem csak itt. Szinte az egész héten megfordultak utánunk az emberek ha a Sinár elő volt véve, vagy ha a Voightländerrel fotóztam. Elmentünk még a FAMU-ba ahol csak 21 volt a sör. Délutánra volt még egy projektünk.
A feladat a következő volt: Tölts el egy órát egy zárt helyen, (pár négyzetméteren) és fényképezz el egy tekercs filmet. Erre már kedden találtam kiskaput... Szálljunk villamosra!
Így is tettünk. Vettünk 75percre szóló jegyet, és Bandival felszálltunk a 22-es vilire. Egy gép, egy objektív, egy rekeszállás...hajrá! Bandi a bal oldalra, én a jobb oldalra ültem, és ha érdekeset láttunk, lenyomtuk a gombot.... sokszor még a keresőbe sem néztem bele :) Az utasok nem értették hogy mit művelünk, de az biztos hogy ez egy vicces módja egy tekercs film rövid időn belül történő elpusztításának.
Estére közös vacsora volt a program,...de előtte még találkoztunk Kristinával, és beültünk egy "Nemo" nevű helyre, aminek a bejárati része tényleg úgy nézett ki mint egy tengeralattjáró,...de aztán hátrébb egy szzokásos kocsma képét mutatta. "Szokásos"...már amennyiben megszokott hogy egy orosz fickó ismeretlen orosz slágereket énekel csupán három vendégnek :D
Egy elég jó pizzériában volt a vacsora, a keretbe 1 nagy pizza, 2 sör, és egy fagyi is belefért.
Evés után jóllakottan elindultunk keresni valami élőzenés helyet, de sajnos mire odaértünk már zárva volt................... szóval vissza a szállodába és alvás.
Pénteken reggeli után bepakoltunk a buszba, és megkezdtük a végtelennek tűnő visszautat Dániába. Németországban ebédeltünk egyet, délután felvettük a berlini csoportot, és éjfélre már Vraa-ban is voltunk. hurrá
2009. október 26., hétfő
Prága trip IV.
SZERDA..
Szerdán reggeli után az egész csoport nekiindult a városnak. Egy kiállításra tartottunk, egy galéria-kávézóba //Leica Galery// ahol Robert Vano képeit néztük meg. Mindenki rendelhetett egy kávét/teát amit Emil állt a suli pénzéből :) Én ilyen finom cappuccino-t még nem ittam! Volt még ott rengeteg fotós könyv amit át lehetett lapozni. A kiállított képek sem lettek volna rosszak, de nem tudtam/nem tudtunk eltekinteni attól, hogy a képek 2/3-a férfi akt volt....
...fotós boltok, csodagépek csodaáron, nyálcsorgatás...
Ezután a prágai fotós főiskola felé vettük az irányt, [FAMU] ahol elmondták hogy kik, és milyen feltételekkel és mennyi pénzért és mennyi ideig tanulhatnak ott. Megmutatták a sötétkamrákat, meg a stúdiókat, ... megállapítottuk hogy a vraai sötétszoba és stúdió sokkal használhatóbb. Átmentünk még egy másik épületbe is a folyó túloldalára, de igazából ott sem láttunk sokkal többet. Volt ott egy kiállítás is a tavalyi vizsgamunkákból. Nem tudtuk eldönteni hogy a "semmi", "nulla" vagy a "szimplán sz#r" jelző illik jobban az ott látottakra.
Éhség és kimerültség. Az ájulás kerülgetett. Egy rántottsajtos hamburger valamelyest segített rajtam, Bubu, Bandi meg én aztán kerestünk egy hangulatos kocsmát.
"BEST BEER IN THE WORLD, ONLY 27kr"...bementünk. Nekem meg reggel óra kapart a torkom, úgyhogy teát rendeltem. A szomszéd asztalnál három japán túristalány üldögélt. Előbb három korsó sör került az asztalra, majd három kompakt fényképezőgép. Lefotózták a korsókat, lefotózták amint koccintanak, lefotózták amint épp fotóznak...mindezt vakuval, és mindhárman egyszerre végezték.
Késő délután vissza a hotelba, zuhany, hajmosás, tévézés, netezés, punnyadás. Azért biztos ami biztos Bandi még leugrott három sörért az éjjelnappaliba,...utána alvás.
Szerdán reggeli után az egész csoport nekiindult a városnak. Egy kiállításra tartottunk, egy galéria-kávézóba //Leica Galery// ahol Robert Vano képeit néztük meg. Mindenki rendelhetett egy kávét/teát amit Emil állt a suli pénzéből :) Én ilyen finom cappuccino-t még nem ittam! Volt még ott rengeteg fotós könyv amit át lehetett lapozni. A kiállított képek sem lettek volna rosszak, de nem tudtam/nem tudtunk eltekinteni attól, hogy a képek 2/3-a férfi akt volt....
...fotós boltok, csodagépek csodaáron, nyálcsorgatás...
Ezután a prágai fotós főiskola felé vettük az irányt, [FAMU] ahol elmondták hogy kik, és milyen feltételekkel és mennyi pénzért és mennyi ideig tanulhatnak ott. Megmutatták a sötétkamrákat, meg a stúdiókat, ... megállapítottuk hogy a vraai sötétszoba és stúdió sokkal használhatóbb. Átmentünk még egy másik épületbe is a folyó túloldalára, de igazából ott sem láttunk sokkal többet. Volt ott egy kiállítás is a tavalyi vizsgamunkákból. Nem tudtuk eldönteni hogy a "semmi", "nulla" vagy a "szimplán sz#r" jelző illik jobban az ott látottakra.
Éhség és kimerültség. Az ájulás kerülgetett. Egy rántottsajtos hamburger valamelyest segített rajtam, Bubu, Bandi meg én aztán kerestünk egy hangulatos kocsmát.
"BEST BEER IN THE WORLD, ONLY 27kr"...bementünk. Nekem meg reggel óra kapart a torkom, úgyhogy teát rendeltem. A szomszéd asztalnál három japán túristalány üldögélt. Előbb három korsó sör került az asztalra, majd három kompakt fényképezőgép. Lefotózták a korsókat, lefotózták amint koccintanak, lefotózták amint épp fotóznak...mindezt vakuval, és mindhárman egyszerre végezték.
Késő délután vissza a hotelba, zuhany, hajmosás, tévézés, netezés, punnyadás. Azért biztos ami biztos Bandi még leugrott három sörért az éjjelnappaliba,...utána alvás.
2009. október 21., szerda
Prága trip III.
A keddi fő atrakció a fotómaraton volt. Start délelőtt 10kor, célbaérés este 10kor... tehát 12óra, 12 téma, hajrá! Emiltől kaptunk fejenként 200 cseh koronát...buszjegyre, filmre, kajára...
A klasszikus szabály az lett volna, hogy egy témára csak egy képet szabad lőni, de szerencsére most nem volt ilyen megkötés. Párosával kellett mozogni, mi Bandival indultunk neki a városnak. A főutca közepén álló régi villamos át van alakítva kávézóvá. Ide ültünk be átbeszélni a témákat. Az ablakból megláttuk Enit és Johannt, őket is betereltük a villamos-kávézóba. Beszélgettünk, kávézgattunk,... telt az idő, és még egy képet sem készítettem. Aztán odakeveredett Kristina is, aki csatlakozott hozzánk,... így már hárman maratonoztunk. Prága tömegközlekedése nagyon jó! Rengeteg villamos és metróvonal van, a járatok kb. 2 percenként járnak, a jegyek pedig olcsók. 18 korona egy menetjegy, 100 koronáért pedig olyan jegyet lehet venni, amit 24órán át használhatsz. Vettünk is jegyeket, villamosoztunk is jó sokat,...de egy hét alatt egyszer sem találkoztunk ellenőrrel.
Nagyon fáradt és álmos voltam, de nem csak a maraton alatt, hanem egész héten. Sajnos sokat zsibbadt a kezem is. Kedden az idő sem volt túl szép, az egész égen egybefüggő szürke felhőréteg úszott. Se fények, se árnyékok... nem jó fotózni ilyenkor, de még az a szerencse hogy az eső nem esett. Hárman jártuk az utcákat a témák után kutatva ... vagy inkább arra várva hogy az találjon meg minket.
1 óra felé betértünk Prága egyik legrégebbi étterem-kávézójába a Café Slavia-ba, ahol 99 koronáért kaptunk levest, és választhattunk hozzá 5féle főétel közül. Kristina csirkét rendelt, Bandi marhát, én meg spagettit. Kristina csirkét kapott, Bandi marhát, én meg egy nagy kupac tésztát, rajta némi parmezán, benne néhány karika póréhagyma, és pár félbevágott koktélparadicsom, mindez meglocsolva kevés fokhagymás olajjal...de semmi szósz!... nem volt finom. Még szerencse, hogy Kristina és Bandi is nagy adagot kaptak, így megkínáltak a sajátjukból. Itt az étteremben megint összefutottunk Enivel és Johannal. Megbeszéltük ki hogyan halad a témákkal, ittunk még egy kávét, majd folytattuk a fotózást.
Sok séta, sok villamosozás, kevés fotó...
Kristinának mennie kellett, Bandival tettünk még egy kört a városban, aztán beültünk rgy sörözőbe, ahol kényelmes bőrkanapé, szép pincérlány, hideg sör, és kellemes élőzene pihentette kifáradt agyunkat.
Este 10kor már lezuhanyozva és átöltözve "futottunk be" a célba. Annyira kimerültek voltunk, hogy csak arra volt erőnk, hogy felkeressük kedvenc rántotthúsos-szendvicses helyünket, és együnk egy jót.... Közben Ib tartott élménybeszámolót a napjáról. A hotelbe visszafelé vettünk még pár sört, aztán irány az ágy!
A klasszikus szabály az lett volna, hogy egy témára csak egy képet szabad lőni, de szerencsére most nem volt ilyen megkötés. Párosával kellett mozogni, mi Bandival indultunk neki a városnak. A főutca közepén álló régi villamos át van alakítva kávézóvá. Ide ültünk be átbeszélni a témákat. Az ablakból megláttuk Enit és Johannt, őket is betereltük a villamos-kávézóba. Beszélgettünk, kávézgattunk,... telt az idő, és még egy képet sem készítettem. Aztán odakeveredett Kristina is, aki csatlakozott hozzánk,... így már hárman maratonoztunk. Prága tömegközlekedése nagyon jó! Rengeteg villamos és metróvonal van, a járatok kb. 2 percenként járnak, a jegyek pedig olcsók. 18 korona egy menetjegy, 100 koronáért pedig olyan jegyet lehet venni, amit 24órán át használhatsz. Vettünk is jegyeket, villamosoztunk is jó sokat,...de egy hét alatt egyszer sem találkoztunk ellenőrrel.
Nagyon fáradt és álmos voltam, de nem csak a maraton alatt, hanem egész héten. Sajnos sokat zsibbadt a kezem is. Kedden az idő sem volt túl szép, az egész égen egybefüggő szürke felhőréteg úszott. Se fények, se árnyékok... nem jó fotózni ilyenkor, de még az a szerencse hogy az eső nem esett. Hárman jártuk az utcákat a témák után kutatva ... vagy inkább arra várva hogy az találjon meg minket.
1 óra felé betértünk Prága egyik legrégebbi étterem-kávézójába a Café Slavia-ba, ahol 99 koronáért kaptunk levest, és választhattunk hozzá 5féle főétel közül. Kristina csirkét rendelt, Bandi marhát, én meg spagettit. Kristina csirkét kapott, Bandi marhát, én meg egy nagy kupac tésztát, rajta némi parmezán, benne néhány karika póréhagyma, és pár félbevágott koktélparadicsom, mindez meglocsolva kevés fokhagymás olajjal...de semmi szósz!... nem volt finom. Még szerencse, hogy Kristina és Bandi is nagy adagot kaptak, így megkínáltak a sajátjukból. Itt az étteremben megint összefutottunk Enivel és Johannal. Megbeszéltük ki hogyan halad a témákkal, ittunk még egy kávét, majd folytattuk a fotózást.
Sok séta, sok villamosozás, kevés fotó...
Kristinának mennie kellett, Bandival tettünk még egy kört a városban, aztán beültünk rgy sörözőbe, ahol kényelmes bőrkanapé, szép pincérlány, hideg sör, és kellemes élőzene pihentette kifáradt agyunkat.
Este 10kor már lezuhanyozva és átöltözve "futottunk be" a célba. Annyira kimerültek voltunk, hogy csak arra volt erőnk, hogy felkeressük kedvenc rántotthúsos-szendvicses helyünket, és együnk egy jót.... Közben Ib tartott élménybeszámolót a napjáról. A hotelbe visszafelé vettünk még pár sört, aztán irány az ágy!
2009. október 9., péntek
2009. október 6., kedd
2009. október 5., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)