2009. november 5., csütörtök

Prága trip V.

Csütörtök...

Bandi meg én én jó korán felkeltünk, hogy kiérjünk a 07:03-kor esedékes napfelkeltét lefotózni a szigetről. Nem volt túl szép idő, csak pár képet csináltam,...azt sem a napfelkeltéről.
A délelőtti közös program a vár megtekintése volt. De mivel azt mi már keresztbe kasba bejártuk hétfőn, így mondtuk Emilnek hogy inkább saját úton haladnánk.
Kristina, András meg én ismét elindultunk fotózni, de "szokás szerint" hullafáradt voltam. Voltunk a Slaviában kávézni, voltunk a főtéren fotózni. Bandi felállította a műszaki gépet. A túristáknak csak ez kellett... rögtön elkezdték fotózni, ahogy Bandi fotózik. Valaki csak lesből, messziről, valaki pofátlanul közelről. Volt aki meg is kérte Bandit hogy kicsit álljon arrébb, mert nem látszik tőle a tőle a gép. vicces volt... De nem csak itt. Szinte az egész héten megfordultak utánunk az emberek ha a Sinár elő volt véve, vagy ha a Voightländerrel fotóztam. Elmentünk még a FAMU-ba ahol csak 21 volt a sör. Délutánra volt még egy projektünk.
A feladat a következő volt: Tölts el egy órát egy zárt helyen, (pár négyzetméteren) és fényképezz el egy tekercs filmet. Erre már kedden találtam kiskaput... Szálljunk villamosra!
Így is tettünk. Vettünk 75percre szóló jegyet, és Bandival felszálltunk a 22-es vilire. Egy gép, egy objektív, egy rekeszállás...hajrá! Bandi a bal oldalra, én a jobb oldalra ültem, és ha érdekeset láttunk, lenyomtuk a gombot.... sokszor még a keresőbe sem néztem bele :) Az utasok nem értették hogy mit művelünk, de az biztos hogy ez egy vicces módja egy tekercs film rövid időn belül történő elpusztításának.
Estére közös vacsora volt a program,...de előtte még találkoztunk Kristinával, és beültünk egy "Nemo" nevű helyre, aminek a bejárati része tényleg úgy nézett ki mint egy tengeralattjáró,...de aztán hátrébb egy szzokásos kocsma képét mutatta. "Szokásos"...már amennyiben megszokott hogy egy orosz fickó ismeretlen orosz slágereket énekel csupán három vendégnek :D
Egy elég jó pizzériában volt a vacsora, a keretbe 1 nagy pizza, 2 sör, és egy fagyi is belefért.
Evés után jóllakottan elindultunk keresni valami élőzenés helyet, de sajnos mire odaértünk már zárva volt................... szóval vissza a szállodába és alvás.
Pénteken reggeli után bepakoltunk a buszba, és megkezdtük a végtelennek tűnő visszautat Dániába. Németországban ebédeltünk egyet, délután felvettük a berlini csoportot, és éjfélre már Vraa-ban is voltunk. hurrá

2009. október 26., hétfő

Prága trip IV.

SZERDA..
Szerdán reggeli után az egész csoport nekiindult a városnak. Egy kiállításra tartottunk, egy galéria-kávézóba //Leica Galery// ahol Robert Vano képeit néztük meg. Mindenki rendelhetett egy kávét/teát amit Emil állt a suli pénzéből :) Én ilyen finom cappuccino-t még nem ittam! Volt még ott rengeteg fotós könyv amit át lehetett lapozni. A kiállított képek sem lettek volna rosszak, de nem tudtam/nem tudtunk eltekinteni attól, hogy a képek 2/3-a férfi akt volt....
...fotós boltok, csodagépek csodaáron, nyálcsorgatás...
Ezután a prágai fotós főiskola felé vettük az irányt, [FAMU] ahol elmondták hogy kik, és milyen feltételekkel és mennyi pénzért és mennyi ideig tanulhatnak ott. Megmutatták a sötétkamrákat, meg a stúdiókat, ... megállapítottuk hogy a vraai sötétszoba és stúdió sokkal használhatóbb. Átmentünk még egy másik épületbe is a folyó túloldalára, de igazából ott sem láttunk sokkal többet. Volt ott egy kiállítás is a tavalyi vizsgamunkákból. Nem tudtuk eldönteni hogy a "semmi", "nulla" vagy a "szimplán sz#r" jelző illik jobban az ott látottakra.
Éhség és kimerültség. Az ájulás kerülgetett. Egy rántottsajtos hamburger valamelyest segített rajtam, Bubu, Bandi meg én aztán kerestünk egy hangulatos kocsmát.
"BEST BEER IN THE WORLD, ONLY 27kr"...bementünk. Nekem meg reggel óra kapart a torkom, úgyhogy teát rendeltem. A szomszéd asztalnál három japán túristalány üldögélt. Előbb három korsó sör került az asztalra, majd három kompakt fényképezőgép. Lefotózták a korsókat, lefotózták amint koccintanak, lefotózták amint épp fotóznak...mindezt vakuval, és mindhárman egyszerre végezték.
Késő délután vissza a hotelba, zuhany, hajmosás, tévézés, netezés, punnyadás. Azért biztos ami biztos Bandi még leugrott három sörért az éjjelnappaliba,...utána alvás.

2009. október 21., szerda

Prága trip III.

A keddi fő atrakció a fotómaraton volt. Start délelőtt 10kor, célbaérés este 10kor... tehát 12óra, 12 téma, hajrá! Emiltől kaptunk fejenként 200 cseh koronát...buszjegyre, filmre, kajára...
A klasszikus szabály az lett volna, hogy egy témára csak egy képet szabad lőni, de szerencsére most nem volt ilyen megkötés. Párosával kellett mozogni, mi Bandival indultunk neki a városnak. A főutca közepén álló régi villamos át van alakítva kávézóvá. Ide ültünk be átbeszélni a témákat. Az ablakból megláttuk Enit és Johannt, őket is betereltük a villamos-kávézóba. Beszélgettünk, kávézgattunk,... telt az idő, és még egy képet sem készítettem. Aztán odakeveredett Kristina is, aki csatlakozott hozzánk,... így már hárman maratonoztunk. Prága tömegközlekedése nagyon jó! Rengeteg villamos és metróvonal van, a járatok kb. 2 percenként járnak, a jegyek pedig olcsók. 18 korona egy menetjegy, 100 koronáért pedig olyan jegyet lehet venni, amit 24órán át használhatsz. Vettünk is jegyeket, villamosoztunk is jó sokat,...de egy hét alatt egyszer sem találkoztunk ellenőrrel.
Nagyon fáradt és álmos voltam, de nem csak a maraton alatt, hanem egész héten. Sajnos sokat zsibbadt a kezem is. Kedden az idő sem volt túl szép, az egész égen egybefüggő szürke felhőréteg úszott. Se fények, se árnyékok... nem jó fotózni ilyenkor, de még az a szerencse hogy az eső nem esett. Hárman jártuk az utcákat a témák után kutatva ... vagy inkább arra várva hogy az találjon meg minket.
1 óra felé betértünk Prága egyik legrégebbi étterem-kávézójába a Café Slavia-ba, ahol 99 koronáért kaptunk levest, és választhattunk hozzá 5féle főétel közül. Kristina csirkét rendelt, Bandi marhát, én meg spagettit. Kristina csirkét kapott, Bandi marhát, én meg egy nagy kupac tésztát, rajta némi parmezán, benne néhány karika póréhagyma, és pár félbevágott koktélparadicsom, mindez meglocsolva kevés fokhagymás olajjal...de semmi szósz!... nem volt finom. Még szerencse, hogy Kristina és Bandi is nagy adagot kaptak, így megkínáltak a sajátjukból. Itt az étteremben megint összefutottunk Enivel és Johannal. Megbeszéltük ki hogyan halad a témákkal, ittunk még egy kávét, majd folytattuk a fotózást.
Sok séta, sok villamosozás, kevés fotó...
Kristinának mennie kellett, Bandival tettünk még egy kört a városban, aztán beültünk rgy sörözőbe, ahol kényelmes bőrkanapé, szép pincérlány, hideg sör, és kellemes élőzene pihentette kifáradt agyunkat.
Este 10kor már lezuhanyozva és átöltözve "futottunk be" a célba. Annyira kimerültek voltunk, hogy csak arra volt erőnk, hogy felkeressük kedvenc rántotthúsos-szendvicses helyünket, és együnk egy jót.... Közben Ib tartott élménybeszámolót a napjáról. A hotelbe visszafelé vettünk még pár sört, aztán irány az ágy!

2009. október 5., hétfő

képek

http://www.flickr.com/photos/photoactive/

2009. október 3., szombat

Prága trip II.

Hétfő...
8-tól volt reggeli a szállodában. 10-kor elindultunk városnéző körútra Emil vezetésével. Megmutogatta a nevesebb fotóboltokat,... sajnos az összes zárva volt egy nemzeti ünnep miatt.
Beültünk a Louvre kávéházba, majd kisétáltunk a főtérre. Innentől szabad program,...szétszéledt a társaság. Páran elindultunk együtt enni valamit. Jó sok séta után találtunk is egy szimpatikus helyet, ahol még éppen elfogadható árak voltak. Heten mentünk le, de legtovább Bence, András meg én maradtunk. Étellel és sörrel teli gyomorral, így hárman folytattuk a városnézést. Nagyon szép idő volt, kabát nem is kellett. A sok séta leginkább Bandinak volt fárasztó, aki egy állvánnyal, és rajta egy műszaki kamerával mozgott. Visszafelé már nem is volt kedvünk gyalogolni, ezért villamossal mentünk a szállodáig.
Este megint elindultunk páran kajálni, de csak Bandival ketten értünk célba,...a többiek lemorzsolódtak. Jól bevált rántotthúsos szendvics következett, aztán vettünk 3-3 sört, amit a jóízűen el is fogyasztottunk a Moldva partján, dumálás közben. A sör elfogyott, a levegő lehűlt,... irány vissza a belvárosba. Egy utcasarkon ismerősökbe futottunk (Bence, Bjarki, Kristina, Nis...). Mondták hogy tudnak valami koncertet, tartsunk velük! A baj csak annyi volt, hogy fél órával a koncert vége előtt értünk oda, és 350korona volt a belépő. Viszont volt egy rock-kocsma is a szomszédban, ahol Ib és a mások Bence söröztek. Én már hullafáradt voltam.
A társaság fele lelépett, de 5en még maradtunk,...Később mi is átmentünk egy nagyobb szórakozóhelyre, ahol találtunk csocsót, szóval csocsóztunk egy jót. Kifelé jövet egy nagyon nemzetközi szituációba csöppentünk...
Egy magyar egy angollal cipelt ki egy öntudatlan németet egy cseh kocsmából.

kései lefekvés, kevés alvás.

2009. október 2., péntek

Prága trip I.

Vasárnap...
A szombati búcsúparty után kicsit nehezebb volt a kelés,...pláne hogy a szokásosnál korábbi volt az időpont. Mivel este nem pakoltam össze, így maradt a reggeli kapkodás. Az étkezdében lehetett pakolni úti kaja csomagot, gyümölcsöt, ásványvizet, szendvicset, stb... A suli elé két nagy busz érkezett. Az egyik a Brüsszelbe menő csoportot vitte, a másik a Berlinbe és Prágába tartókat szállította. A két busz jódarabig együtt haladt. Dumálás, zenehallgatás, Ib-től kapott könyv folytatása /Gerlóczy Márton - A csemegepultos naplója/...hosszú az út, aludtam is kicsit.
Útközben csak pár megálló volt. Késő délután értünk Berlinbe, már a buszból is látszott hogy hatalmas város. Elbúcsúztunk a berlini csapattól, és folytattuk a buszozást Prága felé. Németországból Csehországba kb ugyanazon az útvonalon haladtunk mint Bencével kifelé jövet. Berlin után mindenkinek jutott több mint két ülés :) ...megnéztünk egy jó kis filmet, és pontban éjfélre már ott is voltunk a szállodánál. Rövid megbeszélés és szobafoglalás után NEM mentünk aludni. Elindultunk sörözni! Az első Pilsner-es táblánál meg is állt a társaság. Kálmán meg én még bankautomatát kerestünk. A főutcán kb 20m-enként szólítottak le minket néger alakok...vagy ingyen sört kínáltak, vagy a legközelebbi night clubba invitáltak.
Pénzfelvétel után visszamentünk a kocsmába, ahol a többiek már befejezték az első sörüket. Normális kocsma szerű kocsma, cseh popdalok szóltak a zenegépből, cigifüst, törzsvendégnek látszó törzsvendégek üldögéltek az asztaloknál. Először csak az tűnt fel, hogy a felszolgáló srác kicsit langyosabb a kelleténél... Aztán a többiek felhívták a figyelmemet, hogy egy nő sincs lent, majd a falon ráböktek egy képre ami absztrakt péniszeket ábrázolt... Igen, megérkezésünk után 20perccel sikerült egy buzibárba leülnünk. Jó volt a hangulat, jó volt a sör, jó volt a "vízihulla" névre hallgató ecetes virslis uborkás csilis kaja is,...így maradtunk. Kicsit később Ibbel elmentünk keresni valami utcai gyorskaját. A dán koszt után már hiányoztak a jó fűszeres, zsíros ételek, így a választásom egy rántotthúsos szendvicsre esett majonézzel és ecetes uborkával. Két tenyérnyi omlós hús, ropogós enyhén fűszeres panírban, frissen sütve, zöldfűszeres majonézzel, szezámmagos zsemlében... mindez 50koronáért. (1korona = 9,5forint) Hihetetlen finom volt...úgy faltam mintha egy hete nem ettem volna.
Visszamentünk a sörözőbe, de már csak Kristina és Kálmán voltak ott. Kristina egy litván lány, tavasszal tanult Vraaban, de a mostani szemeszter elején még itt volt két hetet...
Még két sör, még két óra beszélgetés, és 4kor már ágyban is voltam.

2009. szeptember 26., szombat

hassy story


Mivel hoztam ki magammal középformátumú filmet, de hozzá való gépem nincsen, így még múlt héten megkérdeztem Emilt, hogy tudna e kölcsönadni egyet a prágai túrára. Állítólag a háza tele van kis- közép- és nagyformátumú gépekkel meg lencsékkel, és felét még csak ki sem próbálta a gyűjteménynek. Sajnos kicsit elkéstem a kéréssel, mivel a diákoknak szánt gépeit már mind kiadta korábban. Szerencsére még előző félévből Bandinál maradt egy Hasselblad 500 névre hallgató álomgép, bár kicsit lestrapált, de működő állapotban... és mivel ő már nem akarta használni tovább, úgy tűnt hogy megoldódott a gép-probléma.
Bandi megmutogatta mi hogy működik, hogyan kell befűzni filmet >>> be is fűztük a filmet.... majd átnyújtotta a monstrumot, (prizmával, magazinnal, objektívvel szerintem van vagy két kiló)... és gondoltam exponálok egyet. Fel is húztam,... nyomnám be a gombot,... és... egy csúnya klikkenés, majd semmi.
Nem működik a zár, nem működik a blende, se a záridő állítás. Nem csapódik vissza a tükör, és nem lehet levenni az objektívet.
Következő nap vittem is a gépet Emilhez, hogy nézze meg. Azt mondta hogy találkozott már a problémával,...de gyorsan hozzátette hogy diákok kezében sokszor gyakrabban mennek tönkre fényképezőgépek rejtélyes okokból (:
Abban maradtunk hogy hazaviszi a hassy-t, és megpróbálja megjavítani.
Tegnap odamentem hozzá, hogy sikerült-e valamit tenni,......de sajnos nem. Majd elküldi a gépet valami szakembernek.
Aztán akkor mondta hogy ne aggódjak, mert Prágában fillérekért adják a középformátumú gépeket. Mondtam hogy nincs annyi pénzem, meg amúgyis előbb tán ki kéne próbálnom egyet mielőtt vennék egy sajátot :)
Erre kibökte, hogy hát igazából még porosodik nála otthon egy gép, elég régi,...kb 75 éves!...de délutánra előtúrja, és együtt megnézegetjük. Meglett a gép, egy 'Voigtländer Superb' névre hallgató kövület, és még film is volt benne!
Sétáltam egyet a suli körül, és fél óra alatt el is lőttem a maradék 7 képet...teszt jelleggel!
Vacsora előtt Petivel lementünk a fotóházba, és előhívtam a filmet. Kicsit féltem hogy nem tudom majd befűzni az orsóba, de nem volt gond. Este be is szkenneltem, eredmény itt:
http://www.flickr.com/photos/photoactive/

HOLNAP PRÁGA!!!

2009. szeptember 23., szerda

tengerparti





főleg lökken

az előző bejegyzésem óta nem történt túl sok érdemleges dolog,...épp ezért is csúsztam meg kicsit a következővel.
Múlt héten végig szép idő volt, így elhatároztuk hogy elbringázunk a tengerpartra csütörtökön.
Mivel a zenetanár beteg volt, így a délelőtti óra elmaradt, és már "reggeli után" nem sokkal indulhattunk is....Azért írom idézőjelben a reggelit, mert cseppet elaludtam, és a későn kelőknek már nem sok minden jut. Szóval egy pohár narancslével és egy banánnal a hasamban kigördültem 'Hardi'-val az udvarra, ahol már ott volt Tünde, az ablakból pedig meglátott minket a még-később-ébredő-Bence, aki gyorsan összekapta magát :)
Az úticél Løkken volt. Ez a tengerparti falu/város van legközelebb Vraa-hoz,...kb 15km.
Hardi jól gurult, Tündének meg nagyon nagy volt a kölcsön bringa váza, így szinte superman-pozícióban kellett pedáloznia, Bence szegény meg kifogott egy bringát aminek hiányzott két küllője, lötyögött a kormány...stb... Odafelé egymást bevárva, kényelmesen haladtunk.
Új szélerőművek, régi szélmalmok, templomok, kisebb nagyobb gazdaságok mellett haladtunk el. Nem sütött hétágra a Nap, de szerencsére szinte nem is fújt a szél...ilyen itt szinte sosincs. pláne a tengerparton! Megálltunk egy boltnál venni ezt-azt...csoki, sör, bor,..elvégre piknikezni mentük vagymi :)) ... meg persze vettem magamnak egy kis reggelit: Hegymászásokról jól ismert olajos tonhal konzerv és "kenyér"...DÁNIÁBAN NINCS RENDES KENYÉR!!!...akkor éppen valami szeletelt kalács szerű valamit fogtam ki,...de legalább fehér volt!
Tünde mondta hogy nyáron sokkal nagyobb nyüzsgés van Løkkenben, de most így szezon végén már kicsit üres a város.
Lezártuk a bringákat, és letelepedtünk egy szimpatikus helyen. Beszélgettünk, én komótosan reggeliztem az olajoshalam, a tenger meg csak zúgott... nagyon hangos!
Mióta itt vagyok, voltam már tengernél párszor, és az a szélcsend nagyon meglepő volt. (ennek ellenére azért természetesen mindenem telement porral)
Csokizás, borozás (sikerült nagyon rossz édes bort választani), homokba rajzolgatás. A Nap erőre kapott, és Tünde gondolt egyet...ő bizony csobban egyet! Bencével összenéztünk, eddigre Tündi már rohant is a tenger felé, éééés csobb.
Szárítkozás után kisétáltunk a móló végére, ahonnan jópár II. világháborús német bunkert pillantottunk meg kicsit arrébb a parton. (én már googlemaps-on kiszúrtam őket :))
El is indultunk feléjük,...útközben kitoltunk egy homokba ragadt kisbuszt, majd odaértünk a bunkerekhez. Kb. 15 bunker volt, elég nagyok!...belesüppedve a homokba... elég bizarr látvány volt. főleg amikor helyi gyerekek jelentek meg műanyag puskákkal és arab sállal meg símaszkkal felszerelkezve kezdtek el játszani a bunkerek között. Mi is felmásztunk/bemásztunk párra/párba. A bringákhoz visszafelé, cipőktől és zokniktól megszabadulva, bokáig-térdig gázolva a tengerben haladtunk. Nagyon-nagyon hideg volt!...Bencével nem is értettük, hogy Tünde hogy bírt belemenni :)
Hazaindulás előtt még benéztünk egy helyi, lokkeni sörfőzde/étterem/sörözőbe, ahol megünnepelve az együtt töltött napot, elfogyasztottunk egy-egy pohárral egy helyi főzésű barna sörből. Vacsorára épp visszaértünk a suliba...

hétvégén magyarkodtunk egy kicsit: Mákos Tészta és Rakott Krumpli volt a díszvendég!

Ib szervezett pingpong bajnokságot, úgyhogy lett új háló, meg labda, meg ütők, és e hét elején már el is kezdődtek a mérkőzések. 32 nevező, 8 csoportban...minden ugyanúgy zajlik mint egy hivatalos versenyen. Én a G-csoportba kerültem, de a mi meccseinket csak a prágai túra után játszuk le... ... ... ...


Prága! Az elmúlt héten két megbeszélés is volt ezügyben. A vezetők Emil, a fotótanár, és Claus, a fotozsurnaliszták tanára lesznek. Szombaton lesz búcsúparti, és vasárnap reggel indulás...busszal /másnaposok és későnkelők hátrányban/. Berlinben kitesszük a főleg zene szakos csoportot, és éjfélre már ott is leszünk Prágában. Jó kis szállodánk lesz, közel a belvároshoz. minden napra más programot találtak ki,...erről inkább akkor írok, ha már lezajlott a túra ;)...azthiszem péntek délelőtt indulunk majd vissza Dániába.


Tegnapelőtt megjött az új szobatársam, Lasse. Így elsőre kedvesnek tűnik, és ami fontos,.. nem horkol!...egyelőre nem sokat beszéltünk, mert el van foglalva a Spanyolországban készített képeivel...másfél hónap séta+napi 60km+Spain=El Camino. mutatott pár képet,... hát lenyűgöző.


Tegnap délután meg kocsiba pattantunk, és elmentünk Hjorring-be, second handbe nézelődni. Többiek vettek jópár cuccot, cipő, sapka, nadrág, ing, szőnyeg...Én meg hoztam a turkálós formám, és kemény 4koronát költve, 2db ruhazsepivel tértem haza.

2009. szeptember 14., hétfő

hardi

2. hét

...most hogy az első hét után összerázódott a társaság,../többékevésbé/...
A második hét már inkább a "tanulásról" szólt... csak szépen nyugodtan.
a hétfői morning assembly-t Ib (István Balogh) és Andrew (Bandi) tartották.
Bandi bringaszerelésről tartott kiselőadást, Ib pedig a mézről és a méhekről ... vicces volt.
A hét folyamán fotóórán megismerkedtünk a stúdióval /nagyvonalakban/, a sötétszobával, a sötétsötétszobával, a filmhívással, és a nagyítással. Csütörtökön aztán rá is szántam magam hogy megpróbáljam előhívni életem első fekete-fehér tekercsét... Legnagyobb meglepetésemre jól sikerült :)
www.flickr.com/photoactive <<< képek itt! pénteken meg a nagyítást próbáltam ki a Krisnyától megörökölt Forte papíron... mivel koszos volt a nagyítógép lencséje, így a kép is foltos lett kissé...de sebaj. Angolórán ketté szedték a csoportot /szerencsére/,...mert a zöldföldieknek mindent el kellett mondani dánul is, de még azt sem értették teljesen... Amúgy érdekes angolul angolt tanulni. ..nagyjából abból áll hogy kisebb-nagyobb szövegeket olvasgatunk, aztán beszélgetünk róla. John, az angoltanár nagyon kedves, és szereti a magyarokat,...van neki magyarzászlós lánchidas, meg Gyulás (mint a város) pólója is :)...Kedden nagyon szép idő volt, és megbeszéltük páran hogy le kéne menni a partra. John meg volt olyan rendes és levitt minket a kocsijával. jó kis kiruccanás volt...nem bírtam ki hogy ne menjek bele a tengerbe legalább térdig :) /ha vittem volna fürdőgatyát, lehet hogy tovább merészkedek/...utána meg elmentünk egy rom templomhoz. Zeneórán mindenki magához ragadott egy ütős hangszert, és az utasítás az volt hogy csináljunk minél nagyobb zajt!...jelentem, utasítás teljesítve :) zajkeltés után megpróbálunk eljátszani egy egyszerűbb dalt... sokan játszanak hangszereken, szóval nem annyira bonyolult feladat ez... Én meg megpróbálkoztam az énekkel,..többkevesebb sikerrel. első alkalommal ezt énekeltük Tündével: http://www.youtube.com/watch?v=tIdIqbv7SPo második alkalommal meg ezzel próbálkoztunk többen (én voltam a gyenge láncszem): http://www.youtube.com/watch?v=-DNeoYbTvN8 A hétfői este 'fénypontja' a Dán óra volt... próbálok jelzőt találni az ott kialakult HANGulatra,..de nem megy...bocsánat :) ... itt északon minden fordítva van. Kérdőmondat végén a hangsúly le-, míg kijelentő végén a hangsúly felmegy. A kilincsek fele fordítva működik, sőt még a wc-t sem lehúzzuk, hanem felhúzzuk. 10 napot adtam magamnak hogy megszokjam a szobatársam alvási 'stílusát'. Ez úgy nézett ki hogy 1-1,5 perccel azután hogy lecsukta a szemét, olyan nagyon-nagyon hangosan kezdett el horholni, amit én még nem hallottam. de nem tartotta az "ütemet", hanem 3 percenként felhorkantva, és valamit motyogva /hol dánul, hol angolul/, átállt egy másik horkolási módra,.... Szóval nem sokat aludtam az első héten. Hétfőn már nem bírtam tovább, és leültem vele megbeszélni a dolgot, hogy valami megoldást találjunk. Mondta, hogy kedves tőlem hogy nyugodt hangvételben állok hozzá a dologhoz, és hogy csodálkozik hogy eddig nem tettem szóvá. Végülis megbeszéltük az igazgatónővel, és ő átköltözött egy egyágyas szobába. Azt hittem hogy most aztán befoglalom a szobámat, és kidekorálom és nyugalom lesz,... majd közölték velem hogy két hét múlva jön egy másik dán fiú... most már csak abban reménykedem hogy ő nem fog semmiféle zajt kiadni magából alvás közben........... Múlt héten egész sokszor lejártunk pingpongozni a tornaterembe Katával, Ibbel, Bencével, Ilija-val,... Fűztem filmet a Csajkába,...aztán kb 10 kép után eltört benne a zár...nem örülök neki. Egyik este, Ede Ib Bandi meg én elvonatoztunk sörözni meg dumálni egyet Hjorring-be. Ez kb 8 perces út, és Vraa után egészen nagy városnak néz ki...a hely ahova mentünk meg egészen kocsmaszerű kocsmának. pár órával, jópár sztorival, négy sörrel* és két rummal** később aztán elindultunk az utolsó vonatra. Hétfőn elfogyott a tiszta ruhám, így letesztelhettem az házban levő mosó- és szárítógépet. Jelentem mindkettő tökéletesen működik. Első héten szinte minden nap esett az eső...akár többször is. Ezen a héten meg szinte minden nap sütött kicsit a nap...tök jó volt nemfelvenni a kabátot. Vasárnap délben végre befejeztem a bringát amit Krisnya és Bandi elkezdtek nekem összerakni :) Délután aztán mentem is vele egy nagy kört a faluban...nagyon jólesett!


kiegészítés:
*a sörök 70%-a itt 0,33l-es kiszerelésben kapható
**a tömény italból pedig 2cl egy "feles".../ötödös/

2009. szeptember 10., csütörtök

2009. szeptember 9., szerda

első hét, röviden

egyik nap telik el a másik után, én meg kissé elmaradtam a beszámolókkal...
Az elmúlt hét egyrészt a közösség összekovácsolásának jegyében telt, másrészt a kötelező és a választható tantárgyak kiválasztásával.
Kedden délelőtt un. "Unlympic Games" volt. Ez annyit jelentett, hogy házanként kellett csoportokat alkotni, és különböző 'versenyszámokban' mértük össze tudásunkat
1. Páros pingpong: egy ember fogja az ütőt, de neki be van kötve a szeme. éppen ezért kell a másik ember, hogy a kötött szemű kezét fogva, együtt elüssék a labdát
2. Kerékpáros lassúsági verseny
3. Botnyomó verseny: egyfajta fordított kötélhúzás
4. Európa fővárosai - kvíz
5. USA államai - kvíz
6. Fekvőtámaszból fakocka hajítás
7. Tojás dobálás - két ember dobálja,..el kell kapni úgy hogy egyben maradjon
harmadik helyezettek lettünk (6ból)...vicces volt.
Délután kellett jelentkezni a fő tárgyakra >>> fotó
Este pedig közös éneklés a zenetanár vezetésével.

Szerdán reggeli után volt házgyűlés,..megbeszéltük a házirendet, választottunk házvezetőt, stb.
fél 10kor az egész suli bepattant egy emeletes buszba, és délnek vettük az irányt. elég sokat buszoztunk mire elértük az uticélt. útközben megálltunk még két helyen,... madarakat nézni, meg körbejárni egy művésztelepet.
utána irány a tengerpart...halászhajónézés, sütievés, kávé/teaivás kavicsdobálás/gyűjtés. Visszafelé útbaejtettük dánia egyetlen hegyét, és még lekanyarodtunk több helyen a partra...
Vacsorára értünk haza hullafáradtan, kissé megunva a tenger látványát, a homokot meg a szelet meg a sirályokat...

Csütörtökön kellett jelentkezni a választható tantárgyakra, és véglegesíteni a kötelező tantárgyat. A választhatókat havonta lehet majd cserélni. Sok töprengés után végül ez lett az órarend. (egy tanóra 2,5órás,...szünet meg megbeszélés szerint van beiktatva)
hétfő de.: Fotó, du.: Angol, este: Dán
kedd de.: Zene, du.: Angol
Szerda de.: Fotó, du.: Fotó, este: Dán
Csüt. de.: Zene
Pént. de.: Fotó

délután rendet raktunk a műhelyben Edével, meg elkezdünk szerelgetni...

Pénteken voltunk először fotó órán. jöttünk le, két megállót beiktatva. Aztán tengerparton sétálás, meg halászhajó nézés, meg sütievés és kávézás/teázás... Hazafelé végig a tengerpart mellett jöttünk, és több helyen meg is álltunk nézelődni,...Sőt még Dánia egyetlen "hegyét" és megmászta a a busz.
EMIL a fotótanár kedves, jópofa és jó sok tapasztalata van különböző analóg technikában.
Este volt nyitóbuli az iskola nagytermében...de tényleg Nagy terem! ...és hogy ez se legyen egyszerű, kiadták, hogy mindenkinek be kell öltözni egy könyvcímnek. Én, jobb ötletem nem lévén, 1984 lettem Orwell-től.
(nem volt látványos a 'jelmezem' :) sokan azt hittél hogy be sem öltöztem, ugyanis valami focimez-szerűséget találtam ki, hátán ORWELL, alatta 1984, meg a póló elején is ott volt hogy 19-84...szürke póló, szürke nadrág)
Én nem fotóztam itt, de majd begyüjtöm a képeket, és mutatok pár jobb jelmezt...

Szombat és vasárnap teljesen szabad. A dánok többsége hazamegy hétvégére, órák sincsenek, így elég kihalt a suli...Nassolás, bringaszerelés, filmnézés, playstation...


2009. szeptember 5., szombat

vasárnaphétfő

vasárnap
háromnegyed 8kor keltem, mivel a reggeli 8kor van. Reggelire általában 2-3 féle kenyér/zsemle van, felvágott, méz, mogyorókrém, kb 10 féle mag és egyéb dolog a müzlihez, 3féle tej, natúr joghurt, és gyümölcs…körte dinnye alma barack.
11kor elbúcsúztam Krítől, aki rámhagyott egy szekrénnyi vegyszert és filmet, és a szekrény kulcsát is. A nap folyamán egyre több diák érkezett.
orosz, lett, litván, magyar, dán, izlandi, grönlandi, ghánai, (és még van egy ami nem jut eszembe)
Ebéd után elmentünk sétálni meg fotózni a faluba (csakazértis ’falu’-t írok!!) Bencével.
Tettünk egy jó nagy kört, meg csináltunk jópár képet.
Késő délután megjött a szobatársam is, Martin egy 18 éves dán srác. /róla majd még írok később/
Este volt az első közös vacsora, meg utána bemutatkozás … mindenki felállt és elmondta a nevét meg hogy honnan jött meg hogy mit szeretne tanulni … elég unalmas volt.
utána késő estig dumáltunk meg söröztünk … éjfél után meg rögtön elénekelték nekem a ’heppibörzdéjt’

hétfő
hétfő reggel az egyes tanárok bemutatták a tantárgyukat, azok kedvéért akik még nem döntötték volna el, hogy mit szeretnének tanulni.
Amúgy minden reggel van ilyen összejövetel, mindig másról esik szó, de mivel a dán kultúrának nagyon fontos része az éneklés, így minden reggel eléneklünk pár dalt. (mindenki kapott saját daloskönyvet, a Hojskole Sangebogen-t) Ez először elég furcsa volt! főleg hogy a dalok háromnegyede dán nyelvű. de szerencsére vannak angol nyelvre fordított számok és eredeti angol számok is. A zenetanár zongorázik, mi énekelünk…3-4 dalt.
Kiderült hogy az összeg amit be kellett fizetni, az nem is a tandíjra,kajára,szállásra van, hanem ez fedezi a különböző kirándulásokat...mondjuk a pénz nagy része egyetlen túrára fog elmenni.
Brüsszel, Berlin, Prága, Barcelona, és valami ismeretlen „Hőnefoss” nevű város közül lehetett választani… mindegyik városba más tanár megy a diákokkal, ezért aki fotózást tanul, annak érdemes a fotótanárral tartania. Sajnos a fotótanár nem Barcelonába és még csak nem is Berlinbe megy, hanem Prágába. Hosszú gondolkozás és közvéleménykutatás után végül feliratkoztam a Prága-listára. (a barcelona-lista fél nap alatt betelt, berlinbe meg a zenetanár megy)
Ebéd előtt Søren vezetésével bejártuk a ’falut’ (Søren az igazgatónő férje, de majdnemhogy mondhatjuk igazgatónak is). Vraa-ban minden van! kivéve kocsmát!!
2500 lakosra van: egy nagy templom, három iskola, három nagyobb bolt, könyvtár, posta, két focipálya, vöröskeresztes ’turkáló’, és egy hatalmas fittnes központ amit ingyen lehet használni. minden utca és ház és kert rendezett, sehol sincs függöny, nincs rendőrség, van viszont helyi rádió, meg skate-park, de az utcán alig látni embereket.
Délután volt egy érdekes csapatépítő program. Házanként alkottuk a csoportokat, a feladat pedig az volt hogy építsünk olyan padokat, amire mindenki rá tud ülni egyszerre. Adott volt 6db 3m-es és 6db 2m-es 10x5cm-es fa, fűrész, balta, véső… de nem használhattunk szöget, csak kötelet. A mi padunk elég jól működött, de sajnos nem nyertük meg a versenyt.
Este ezeket a padokat hátravittük a tűzrakóhely köré, gyujtottunk tüzet is. Aztán elénekelték nekem megint a heppibörzdéjt, meg kaptam egy üveg bort is, sőt még a dánok is énekeltek nekem egy jó hosszú dán szülinapi dalt.

2009. szeptember 3., csütörtök

Vraa, képekben...












...majd a következő bejegyzésben írás is lesz...

2009. szeptember 1., kedd

1.nap /szombat/

Annyit néztük Vraa térképét Bencével az indulás előtt, hogy nem volt probléma megtalálni a sulit. Persze a nagy csomagokkal nem volt könnyű haladni, de csiga tempóban, többször megállva, kb 15perc alatt ideértünk. Az udvaron rögtön egy magyar lány, Sasa fogadott minket. Mondta hogy ők előző nap érkeztek a barátjával, és még nincs szoba beosztás, meg kell várni míg Pia, az igazgatónő megérkezik.
...nem tudom még a pontos számot, de szerintem már 10nél több magyar van itt...
Ez egyrészt jó, mert mégsem érzem magam elveszve,...de így nem mindig vagyok rákényszerítve az angol használatára. Pia viszont gondoskodott róla hogy viszonylag elszórva legyünk, de azért megengedte ha valakik együtt szerettek volna maradni. Mi Bencével megbeszéltük hogy nem leszünk együtt, inkább gyakoroljuk az angolt a leendő szobatárssal.
Eléggé fáradtak voltunk, de mégsem tudtunk aludni...átestünk a holtponton.
Délután elmentünk sétálni a "city"-be,...de inkább hívnám falucskának ha a 2500fős lakosságra gondolok. Benéztünk a boltba is, többiek vettek ezt-azt...nekem viszont se pénzem, se étvágyam nem volt, szóval nem vettem semmit. A szobámba visszaérve láttam hogy Kristóf keresett telefonon, meg írt sms-t is, hogy este 11fele érkezik meg a munkából.
Csillagkapu rajongóknak mondom zárójelben, hogy engem az Asgard nevű házba osztottak be, ha jól értettem, a dán mitológiában ez az istenek lakóhelye.
Délután kipakolás, 6kor vacsora volt a program. Vacsora után mondta az egyik magyar lány, aki már egy éve itt van, hogy le kell vinnie az igazgatónő kutyáját a tengerpartra megfuttatni, és még 4en beférnek a kocsiba amivel megy. Rögtön mondtam neki hogy szívesen mennék. bakancsot húztam meg kabátot vettem, aztán bepattantam az anyósülésre, a kutya meg rögtön az ölembe ugrott, és így utaztunk a partig. Nagyon-nagyon..nagyon erős szél fújt! a hullámok meg hatalmasak voltak. eddig nem tudtam mit jelent az hogy "tajtékzik a tenger", de a tajték nem más mint a hullámok taraján felhabosodó víz... Szóval tiszta habos volt az egész part... meg döglött medúzás :) elég érdekes állagúak. volt még pár kisebb nagyobb vasbeton bunker is a II. világháborúból. A part teljesen egyenes, kb 50m széles homokos rész után egy kb 25m magas földpart van, ami szinte függőleges, a tetején meg nagyon sűrű, hosszú és erős fű nőtt. Felmásztunk a tetejére (volt lépcső), és ott még erősebb volt a szél. a kabátot széthúzva, mint egy vitorla, neki lehetett támaszkodni a szélnek...vicces volt. Kivittem magammal a filmes Nikon-t, de azonnal tele lett a frontlencse apró vízcseppekkel, meg be is párásodott, szóval nemtudom milyen képek születtek.
...vissza Vraa-ba,...este sörözés.
Kivártam a 11et, de Krisnya sehol sem volt, így lefeküdtem aludni, mert nagyon álmos voltam már. kb fél1 felé járt az idő, én már az igazak álmát aludtam mikor arra ébredek hogy a szoba előtt levő közös helységben hörgő hangon azt ordítja valaki hogy "Attilaaa Miletiicsss!!"... hirtelen nem is tudtam hogy mi van, először nem is akartam ajtót nyitni... Aztán a második kiáltásnál megismertem Kristóf hangját, és kómás fejjel kinyitottam az ajtót. Volt vele egy másik srác is, András/Bandi/Andrew. (együtt dolgoznak egy közeli városkában egy kebab házban) Üdvözöltük egymást, és mondta hogy megmutatja a sulit, meg a bringámat is. "A bringáámaat?"...igen azt!... Ugyanis Krisnya meg Bandi összeraktam nekem egy versenykerékpárt, szép kéket :)...csak a gumit kell megragasztanom. Szóval elmentünk a műhelybe, ami tele volt félkész bringákkal meg szerszámokkal. Bandi elment aludni, Krí meg körbevezetett... elég nagy a suli. van zeneterem, meg több nagy közös helyiség meg tornaterem meg szauna, sőt még a konyha is nyitva volt, szóval azt is megnéztük. Főztünk egy teát, 4ig beszélgettünk, aztán alvás. Legalábbis nekem, mert Krí pakolással töltötte az egész éjszakát,...délelőtt 11.50kor ment a vonatja Odense-be...
.


folyt. köv.

2009. augusztus 30., vasárnap

kiutazás

augusztus 28. Korán kelés, bevásárlás, úti szendvicsek készítése, majd autóval be Győrbe. A Verával elfogyasztott dobozos jegeskávé valószínűleg csak rátett egy lapáttal az amúgy is erősödő gyomorgörcsömre. (a földön egy "Mi az élet értelme?" feliratú szórólap hevert...)
Visszaballagtam a buszpályaudvarra. Elvileg a 12es állásba kellett volna érkeznie a busznak, ami 9.15kor indult Pestről. Pár perccel 11 előtt, hívott Bence, az útitársam, hogy a 2es álláshoz siessek, mert csak rám várnak...futás a csomagokkal, gyors búcsú a családtól, és már fent is voltam a buszon.

Az utunk Szlovákián át vezetett, Pozsonyban meg is álltunk negyed órára, és felszállt egy csomó ember. nagyjából megtelt a járat. A buszon több filmet is vetítettek, cseh nyelven, angol felirattal,...de Bencével inkább beszélgettünk. Pozsony után Brno majd Prága következett. Út közben talán csak egyszer álltunk meg egy benzinkútnál. Prágában át kellett szállnunk egy másik buszra, amin olyan lassan ment a 'beléptetés' hogy fél órát csúsztunk az indulással.
buszból ki...
...buszba be.

Bence a zebrán áthaladván
egy-két-há

A képek többségét az ablaküvegen keresztül csináltam természetesen
Míg az előző buszon adtak pl "Jóbarárok"-at, ezen a második buszon csak a Csehszlovák filmipar remekeit játszották. Egy orvostan hallgatóról szólt, aki azon szenved, hogy letegye az anatómia vizsgát... szinte hihetetlen hogy ebből a sztoriból egy majdnem két és fél órás filmet hoztak össze. De tartottam magam, becsülettel végignéztem. Ez után jött az iagzi meglepetés, ...a film második része. Na ehhez már nem volt idegzetem, úgyhogy megpróbáltam aludni. Bence adott egy felfújhatós, ablakra tapasztható párnát, hogy próbáljam ki,...ezzel egészen jól tudtam aludni. (kb 20percet felébredés nélkül...)
Vagy az idegesség miatt, vagy a sok ülés miatt, de nem volt étvágyam. alig ettem valamit, pedig bőven volt szendvics meg üdítő meg cerbona a táskámban, mégis csak két szendvicset, meg egy cerbonát ettem az előző 12órában...
Egy újabb 20perces alvás-etap közepette arra ébredtem, hogy az utaskísérő bemondja, ...le kell szállnunk 45percre, mert a komp 'rakterében' nem tartózkodhat utas... Elhúztam a függönyt, és tényleg egy kompon voltunk. Eléggé meglepődtem, mert biztos voltam benne hogy szárazföldön közelítjük meg Dániát.








A kompozás után Koppenhága felé vettük az irányt, egy órával később már a nap is kezdett felkelni, de csak nagyon lassan világosodott. A tervezetthez képest háromnegyed órával később, kb 6.15kor szálltunk le a buszról. Azt terveztük hogy az állomáson egy csomagmegőrzőben hagyjuk a bőröndöket, megnézzük kicsit a várost és csak a 11.50es vonattal indulunk tovább. Az állomás felé sétálva rengeteg bicikli volt össze vissza, fának- kerítésnek- oszlopoknak támasztva meg tárolókban,...és egy sem volt lezárva! pedig voltak köztük elég komoly gépek.
Az állomáson ért az első kellemetlenség. Pénzt szerettem volna levenni a kártyámról, de valami miatt nem ment. Megpróbáltam mégegyszer, és semmi. Gondoltuk, hogy talán még nem érkezett meg rá az utalás,...OTP és Erste között nem egyszerű az átfutás...Szóval még szerencse hogy Bencénél volt annyi korona, hogy megvette az én jegyemet is, plusz hely jegyet, mert azt mondták hogy biztos rengetegen lesznek a vonaton.
Ezután mentünk a csomagmegőrzőbe, de nagyon sokba került volna, meg nem is volt nálunk már annyi korona, és a pénzváltó meg csak 9kor nyitott, (hogy esetleg az eurónkat átváltsuk).
7.40kor kitaláltuk hogy hagyjuk egyelőre Koppenhágát, mert nagy csomagokkal lehetetlen sétálni, meg az eső is elkezdett szemerkélni, szóval elmegyünk 7.50es vonattal. a baj csak annyi hogy a helyhegyünk a 11.50este szólt. Rohanás az információhoz... itt derült ki hogy "Vrá"-t igazából "Vhró"-nak kell ejteni :)...nem is értették hogy mit vrázunk össze vissza.
7.45, rohanás a kasszához, mivel át tudják írni a helyjegyeket.
7.49, felugrás a vonatra (a sok csomaggal nem volt olyan egyszerű ez az ugrás)
7.51, a vonat elindul.

...éppen ezért, Koppenhágáról egy fotóm sincs...

A vonatról sok szép helyet láttunk, (az 5órás vonatút alatt volt időnk nézelődni) szinte végtelen dimbes-dombos vidék, tele téglaházakkal és/vagy hightech üvegpalotákkal. 100 ablakból 98on nincs függöny. A dánok meg nem dohányoznak, nem kiabálnak a vonaton... nincsen hugyszag az aluljárókban, nincsen szemét az utcákon... és valahogy az összes dán hasonlít egymásra.



26 órányi alig evés-, ülés-, nem alvás- után valahogy így festettem.


De végül ideértünk "Vhró"-ba, hullafáradtan, táskás szemekkel, és táskás kezekkel, és elindultunk a suli felé...

folyt.köv.