hassy story

Mivel hoztam ki magammal középformátumú filmet, de hozzá való gépem nincsen, így még múlt héten megkérdeztem Emilt, hogy tudna e kölcsönadni egyet a prágai túrára. Állítólag a háza tele van kis- közép- és nagyformátumú gépekkel meg lencsékkel, és felét még csak ki sem próbálta a gyűjteménynek. Sajnos kicsit elkéstem a kéréssel, mivel a diákoknak szánt gépeit már mind kiadta korábban. Szerencsére még előző félévből Bandinál maradt egy Hasselblad 500 névre hallgató álomgép, bár kicsit lestrapált, de működő állapotban... és mivel ő már nem akarta használni tovább, úgy tűnt hogy megoldódott a gép-probléma.
Bandi megmutogatta mi hogy működik, hogyan kell befűzni filmet >>> be is fűztük a filmet.... majd átnyújtotta a monstrumot, (prizmával, magazinnal, objektívvel szerintem van vagy két kiló)... és gondoltam exponálok egyet. Fel is húztam,... nyomnám be a gombot,... és... egy csúnya klikkenés, majd semmi.
Nem működik a zár, nem működik a blende, se a záridő állítás. Nem csapódik vissza a tükör, és nem lehet levenni az objektívet.
Következő nap vittem is a gépet Emilhez, hogy nézze meg. Azt mondta hogy találkozott már a problémával,...de gyorsan hozzátette hogy diákok kezében sokszor gyakrabban mennek tönkre fényképezőgépek rejtélyes okokból (:
Abban maradtunk hogy hazaviszi a hassy-t, és megpróbálja megjavítani.
Tegnap odamentem hozzá, hogy sikerült-e valamit tenni,......de sajnos nem. Majd elküldi a gépet valami szakembernek.
Aztán akkor mondta hogy ne aggódjak, mert Prágában fillérekért adják a középformátumú gépeket. Mondtam hogy nincs annyi pénzem, meg amúgyis előbb tán ki kéne próbálnom egyet mielőtt vennék egy sajátot :)
Erre kibökte, hogy hát igazából még porosodik nála otthon egy gép, elég régi,...kb 75 éves!...de délutánra előtúrja, és együtt megnézegetjük. Meglett a gép, egy 'Voigtländer Superb' névre hallgató kövület, és még film is volt benne!
Sétáltam egyet a suli körül, és fél óra alatt el is lőttem a maradék 7 képet...teszt jelleggel!
Vacsora előtt Petivel lementünk a fotóházba, és előhívtam a filmet. Kicsit féltem hogy nem tudom majd befűzni az orsóba, de nem volt gond. Este be is szkenneltem, eredmény itt:
http://www.flickr.com/photos/photoactive/

HOLNAP PRÁGA!!!

tengerparti

http://www.flickr.com/photos/photoactive/

főleg lökken

az előző bejegyzésem óta nem történt túl sok érdemleges dolog,...épp ezért is csúsztam meg kicsit a következővel.
Múlt héten végig szép idő volt, így elhatároztuk hogy elbringázunk a tengerpartra csütörtökön.
Mivel a zenetanár beteg volt, így a délelőtti óra elmaradt, és már "reggeli után" nem sokkal indulhattunk is....Azért írom idézőjelben a reggelit, mert cseppet elaludtam, és a későn kelőknek már nem sok minden jut. Szóval egy pohár narancslével és egy banánnal a hasamban kigördültem 'Hardi'-val az udvarra, ahol már ott volt Tünde, az ablakból pedig meglátott minket a még-később-ébredő-Bence, aki gyorsan összekapta magát :)
Az úticél Løkken volt. Ez a tengerparti falu/város van legközelebb Vraa-hoz,...kb 15km.
Hardi jól gurult, Tündének meg nagyon nagy volt a kölcsön bringa váza, így szinte superman-pozícióban kellett pedáloznia, Bence szegény meg kifogott egy bringát aminek hiányzott két küllője, lötyögött a kormány...stb... Odafelé egymást bevárva, kényelmesen haladtunk.
Új szélerőművek, régi szélmalmok, templomok, kisebb nagyobb gazdaságok mellett haladtunk el. Nem sütött hétágra a Nap, de szerencsére szinte nem is fújt a szél...ilyen itt szinte sosincs. pláne a tengerparton! Megálltunk egy boltnál venni ezt-azt...csoki, sör, bor,..elvégre piknikezni mentük vagymi :)) ... meg persze vettem magamnak egy kis reggelit: Hegymászásokról jól ismert olajos tonhal konzerv és "kenyér"...DÁNIÁBAN NINCS RENDES KENYÉR!!!...akkor éppen valami szeletelt kalács szerű valamit fogtam ki,...de legalább fehér volt!
Tünde mondta hogy nyáron sokkal nagyobb nyüzsgés van Løkkenben, de most így szezon végén már kicsit üres a város.
Lezártuk a bringákat, és letelepedtünk egy szimpatikus helyen. Beszélgettünk, én komótosan reggeliztem az olajoshalam, a tenger meg csak zúgott... nagyon hangos!
Mióta itt vagyok, voltam már tengernél párszor, és az a szélcsend nagyon meglepő volt. (ennek ellenére azért természetesen mindenem telement porral)
Csokizás, borozás (sikerült nagyon rossz édes bort választani), homokba rajzolgatás. A Nap erőre kapott, és Tünde gondolt egyet...ő bizony csobban egyet! Bencével összenéztünk, eddigre Tündi már rohant is a tenger felé, éééés csobb.
Szárítkozás után kisétáltunk a móló végére, ahonnan jópár II. világháborús német bunkert pillantottunk meg kicsit arrébb a parton. (én már googlemaps-on kiszúrtam őket :))
El is indultunk feléjük,...útközben kitoltunk egy homokba ragadt kisbuszt, majd odaértünk a bunkerekhez. Kb. 15 bunker volt, elég nagyok!...belesüppedve a homokba... elég bizarr látvány volt. főleg amikor helyi gyerekek jelentek meg műanyag puskákkal és arab sállal meg símaszkkal felszerelkezve kezdtek el játszani a bunkerek között. Mi is felmásztunk/bemásztunk párra/párba. A bringákhoz visszafelé, cipőktől és zokniktól megszabadulva, bokáig-térdig gázolva a tengerben haladtunk. Nagyon-nagyon hideg volt!...Bencével nem is értettük, hogy Tünde hogy bírt belemenni :)
Hazaindulás előtt még benéztünk egy helyi, lokkeni sörfőzde/étterem/sörözőbe, ahol megünnepelve az együtt töltött napot, elfogyasztottunk egy-egy pohárral egy helyi főzésű barna sörből. Vacsorára épp visszaértünk a suliba...

hétvégén magyarkodtunk egy kicsit: Mákos Tészta és Rakott Krumpli volt a díszvendég!

Ib szervezett pingpong bajnokságot, úgyhogy lett új háló, meg labda, meg ütők, és e hét elején már el is kezdődtek a mérkőzések. 32 nevező, 8 csoportban...minden ugyanúgy zajlik mint egy hivatalos versenyen. Én a G-csoportba kerültem, de a mi meccseinket csak a prágai túra után játszuk le... ... ... ...

Prága! Az elmúlt héten két megbeszélés is volt ezügyben. A vezetők Emil, a fotótanár, és Claus, a fotozsurnaliszták tanára lesznek. Szombaton lesz búcsúparti, és vasárnap reggel indulás...busszal /másnaposok és későnkelők hátrányban/. Berlinben kitesszük a főleg zene szakos csoportot, és éjfélre már ott is leszünk Prágában. Jó kis szállodánk lesz, közel a belvároshoz. minden napra más programot találtak ki,...erről inkább akkor írok, ha már lezajlott a túra ;)...azthiszem péntek délelőtt indulunk majd vissza Dániába.

Tegnapelőtt megjött az új szobatársam, Lasse. Így elsőre kedvesnek tűnik, és ami fontos,.. nem horkol!...egyelőre nem sokat beszéltünk, mert el van foglalva a Spanyolországban készített képeivel...másfél hónap séta+napi 60km+Spain=El Camino. mutatott pár képet,... hát lenyűgöző.

Tegnap délután meg kocsiba pattantunk, és elmentünk Hjorring-be, second handbe nézelődni. Többiek vettek jópár cuccot, cipő, sapka, nadrág, ing, szőnyeg...Én meg hoztam a turkálós formám, és kemény 4koronát költve, 2db ruhazsepivel tértem haza.

hardi

2. hét

...most hogy az első hét után összerázódott a társaság,../többékevésbé/...
A második hét már inkább a "tanulásról" szólt... csak szépen nyugodtan.
a hétfői morning assembly-t Ib (István Balogh) és Andrew (Bandi) tartották.
Bandi bringaszerelésről tartott kiselőadást, Ib pedig a mézről és a méhekről ... vicces volt.
A hét folyamán fotóórán megismerkedtünk a stúdióval /nagyvonalakban/, a sötétszobával, a sötétsötétszobával, a filmhívással, és a nagyítással. Csütörtökön aztán rá is szántam magam hogy megpróbáljam előhívni életem első fekete-fehér tekercsét... Legnagyobb meglepetésemre jól sikerült :)
www.flickr.com/photoactive <<< képek itt! pénteken meg a nagyítást próbáltam ki a Krisnyától megörökölt Forte papíron... mivel koszos volt a nagyítógép lencséje, így a kép is foltos lett kissé...de sebaj. Angolórán ketté szedték a csoportot /szerencsére/,...mert a zöldföldieknek mindent el kellett mondani dánul is, de még azt sem értették teljesen... Amúgy érdekes angolul angolt tanulni. ..nagyjából abból áll hogy kisebb-nagyobb szövegeket olvasgatunk, aztán beszélgetünk róla. John, az angoltanár nagyon kedves, és szereti a magyarokat,...van neki magyarzászlós lánchidas, meg Gyulás (mint a város) pólója is :)...Kedden nagyon szép idő volt, és megbeszéltük páran hogy le kéne menni a partra. John meg volt olyan rendes és levitt minket a kocsijával. jó kis kiruccanás volt...nem bírtam ki hogy ne menjek bele a tengerbe legalább térdig :) /ha vittem volna fürdőgatyát, lehet hogy tovább merészkedek/...utána meg elmentünk egy rom templomhoz. Zeneórán mindenki magához ragadott egy ütős hangszert, és az utasítás az volt hogy csináljunk minél nagyobb zajt!...jelentem, utasítás teljesítve :) zajkeltés után megpróbálunk eljátszani egy egyszerűbb dalt... sokan játszanak hangszereken, szóval nem annyira bonyolult feladat ez... Én meg megpróbálkoztam az énekkel,..többkevesebb sikerrel. első alkalommal ezt énekeltük Tündével: http://www.youtube.com/watch?v=tIdIqbv7SPo második alkalommal meg ezzel próbálkoztunk többen (én voltam a gyenge láncszem): http://www.youtube.com/watch?v=-DNeoYbTvN8 A hétfői este 'fénypontja' a Dán óra volt... próbálok jelzőt találni az ott kialakult HANGulatra,..de nem megy...bocsánat :) ... itt északon minden fordítva van. Kérdőmondat végén a hangsúly le-, míg kijelentő végén a hangsúly felmegy. A kilincsek fele fordítva működik, sőt még a wc-t sem lehúzzuk, hanem felhúzzuk. 10 napot adtam magamnak hogy megszokjam a szobatársam alvási 'stílusát'. Ez úgy nézett ki hogy 1-1,5 perccel azután hogy lecsukta a szemét, olyan nagyon-nagyon hangosan kezdett el horholni, amit én még nem hallottam. de nem tartotta az "ütemet", hanem 3 percenként felhorkantva, és valamit motyogva /hol dánul, hol angolul/, átállt egy másik horkolási módra,.... Szóval nem sokat aludtam az első héten. Hétfőn már nem bírtam tovább, és leültem vele megbeszélni a dolgot, hogy valami megoldást találjunk. Mondta, hogy kedves tőlem hogy nyugodt hangvételben állok hozzá a dologhoz, és hogy csodálkozik hogy eddig nem tettem szóvá. Végülis megbeszéltük az igazgatónővel, és ő átköltözött egy egyágyas szobába. Azt hittem hogy most aztán befoglalom a szobámat, és kidekorálom és nyugalom lesz,... majd közölték velem hogy két hét múlva jön egy másik dán fiú... most már csak abban reménykedem hogy ő nem fog semmiféle zajt kiadni magából alvás közben........... Múlt héten egész sokszor lejártunk pingpongozni a tornaterembe Katával, Ibbel, Bencével, Ilija-val,... Fűztem filmet a Csajkába,...aztán kb 10 kép után eltört benne a zár...nem örülök neki. Egyik este, Ede Ib Bandi meg én elvonatoztunk sörözni meg dumálni egyet Hjorring-be. Ez kb 8 perces út, és Vraa után egészen nagy városnak néz ki...a hely ahova mentünk meg egészen kocsmaszerű kocsmának. pár órával, jópár sztorival, négy sörrel* és két rummal** később aztán elindultunk az utolsó vonatra. Hétfőn elfogyott a tiszta ruhám, így letesztelhettem az házban levő mosó- és szárítógépet. Jelentem mindkettő tökéletesen működik. Első héten szinte minden nap esett az eső...akár többször is. Ezen a héten meg szinte minden nap sütött kicsit a nap...tök jó volt nemfelvenni a kabátot. Vasárnap délben végre befejeztem a bringát amit Krisnya és Bandi elkezdtek nekem összerakni :) Délután aztán mentem is vele egy nagy kört a faluban...nagyon jólesett!


kiegészítés:
*a sörök 70%-a itt 0,33l-es kiszerelésben kapható
**a tömény italból pedig 2cl egy "feles".../ötödös/

kirándulás

első hét, röviden

egyik nap telik el a másik után, én meg kissé elmaradtam a beszámolókkal...
Az elmúlt hét egyrészt a közösség összekovácsolásának jegyében telt, másrészt a kötelező és a választható tantárgyak kiválasztásával.
Kedden délelőtt un. "Unlympic Games" volt. Ez annyit jelentett, hogy házanként kellett csoportokat alkotni, és különböző 'versenyszámokban' mértük össze tudásunkat
1. Páros pingpong: egy ember fogja az ütőt, de neki be van kötve a szeme. éppen ezért kell a másik ember, hogy a kötött szemű kezét fogva, együtt elüssék a labdát
2. Kerékpáros lassúsági verseny
3. Botnyomó verseny: egyfajta fordított kötélhúzás
4. Európa fővárosai - kvíz
5. USA államai - kvíz
6. Fekvőtámaszból fakocka hajítás
7. Tojás dobálás - két ember dobálja,..el kell kapni úgy hogy egyben maradjon
harmadik helyezettek lettünk (6ból)...vicces volt.
Délután kellett jelentkezni a fő tárgyakra >>> fotó
Este pedig közös éneklés a zenetanár vezetésével.

Szerdán reggeli után volt házgyűlés,..megbeszéltük a házirendet, választottunk házvezetőt, stb.
fél 10kor az egész suli bepattant egy emeletes buszba, és délnek vettük az irányt. elég sokat buszoztunk mire elértük az uticélt. útközben megálltunk még két helyen,... madarakat nézni, meg körbejárni egy művésztelepet.
utána irány a tengerpart...halászhajónézés, sütievés, kávé/teaivás kavicsdobálás/gyűjtés. Visszafelé útbaejtettük dánia egyetlen hegyét, és még lekanyarodtunk több helyen a partra...
Vacsorára értünk haza hullafáradtan, kissé megunva a tenger látványát, a homokot meg a szelet meg a sirályokat...

Csütörtökön kellett jelentkezni a választható tantárgyakra, és véglegesíteni a kötelező tantárgyat. A választhatókat havonta lehet majd cserélni. Sok töprengés után végül ez lett az órarend. (egy tanóra 2,5órás,...szünet meg megbeszélés szerint van beiktatva)
hétfő de.: Fotó, du.: Angol, este: Dán
kedd de.: Zene, du.: Angol
Szerda de.: Fotó, du.: Fotó, este: Dán
Csüt. de.: Zene
Pént. de.: Fotó

délután rendet raktunk a műhelyben Edével, meg elkezdünk szerelgetni...

Pénteken voltunk először fotó órán. jöttünk le, két megállót beiktatva. Aztán tengerparton sétálás, meg halászhajó nézés, meg sütievés és kávézás/teázás... Hazafelé végig a tengerpart mellett jöttünk, és több helyen meg is álltunk nézelődni,...Sőt még Dánia egyetlen "hegyét" és megmászta a a busz. EMIL a fotótanár kedves, jópofa és jó sok tapasztalata van különböző analóg technikában.
Este volt nyitóbuli az iskola nagytermében...de tényleg Nagy terem! ...és hogy ez se legyen egyszerű, kiadták, hogy mindenkinek be kell öltözni egy könyvcímnek. Én, jobb ötletem nem lévén, 1984 lettem Orwell-től.
(nem volt látványos a 'jelmezem' :) sokan azt hittél hogy be sem öltöztem, ugyanis valami focimez-szerűséget találtam ki, hátán ORWELL, alatta 1984, meg a póló elején is ott volt hogy 19-84...szürke póló, szürke nadrág)
Én nem fotóztam itt, de majd begyüjtöm a képeket, és mutatok pár jobb jelmezt...

Szombat és vasárnap teljesen szabad. A dánok többsége hazamegy hétvégére, órák sincsenek, így elég kihalt a suli...Nassolás, bringaszerelés, filmnézés, playstation...

vasárnaphétfő

vasárnap
háromnegyed 8kor keltem, mivel a reggeli 8kor van. Reggelire általában 2-3 féle kenyér/zsemle van, felvágott, méz, mogyorókrém, kb 10 féle mag és egyéb dolog a müzlihez, 3féle tej, natúr joghurt, és gyümölcs…körte dinnye alma barack.
11kor elbúcsúztam Krítől, aki rámhagyott egy szekrénnyi vegyszert és filmet, és a szekrény kulcsát is. A nap folyamán egyre több diák érkezett.
orosz, lett, litván, magyar, dán, izlandi, grönlandi, ghánai, (és még van egy ami nem jut eszembe)
Ebéd után elmentünk sétálni meg fotózni a faluba (csakazértis ’falu’-t írok!!) Bencével.
Tettünk egy jó nagy kört, meg csináltunk jópár képet.
Késő délután megjött a szobatársam is, Martin egy 18 éves dán srác. /róla majd még írok később/
Este volt az első közös vacsora, meg utána bemutatkozás … mindenki felállt és elmondta a nevét meg hogy honnan jött meg hogy mit szeretne tanulni … elég unalmas volt.
utána késő estig dumáltunk meg söröztünk … éjfél után meg rögtön elénekelték nekem a ’heppibörzdéjt’

hétfő
hétfő reggel az egyes tanárok bemutatták a tantárgyukat, azok kedvéért akik még nem döntötték volna el, hogy mit szeretnének tanulni.
Amúgy minden reggel van ilyen összejövetel, mindig másról esik szó, de mivel a dán kultúrának nagyon fontos része az éneklés, így minden reggel eléneklünk pár dalt. (mindenki kapott saját daloskönyvet, a Hojskole Sangebogen-t) Ez először elég furcsa volt! főleg hogy a dalok háromnegyede dán nyelvű. de szerencsére vannak angol nyelvre fordított számok és eredeti angol számok is. A zenetanár zongorázik, mi énekelünk…3-4 dalt.
Kiderült hogy az összeg amit be kellett fizetni, az nem is a tandíjra,kajára,szállásra van, hanem ez fedezi a különböző kirándulásokat...mondjuk a pénz nagy része egyetlen túrára fog elmenni.
Brüsszel, Berlin, Prága, Barcelona, és valami ismeretlen „Hőnefoss” nevű város közül lehetett választani… mindegyik városba más tanár megy a diákokkal, ezért aki fotózást tanul, annak érdemes a fotótanárral tartania. Sajnos a fotótanár nem Barcelonába és még csak nem is Berlinbe megy, hanem Prágába. Hosszú gondolkozás és közvéleménykutatás után végül feliratkoztam a Prága-listára. (a barcelona-lista fél nap alatt betelt, berlinbe meg a zenetanár megy)
Ebéd előtt Søren vezetésével bejártuk a ’falut’ (Søren az igazgatónő férje, de majdnemhogy mondhatjuk igazgatónak is). Vraa-ban minden van! kivéve kocsmát!!
2500 lakosra van: egy nagy templom, három iskola, három nagyobb bolt, könyvtár, posta, két focipálya, vöröskeresztes ’turkáló’, és egy hatalmas fittnes központ amit ingyen lehet használni. minden utca és ház és kert rendezett, sehol sincs függöny, nincs rendőrség, van viszont helyi rádió, meg skate-park, de az utcán alig látni embereket.
Délután volt egy érdekes csapatépítő program. Házanként alkottuk a csoportokat, a feladat pedig az volt hogy építsünk olyan padokat, amire mindenki rá tud ülni egyszerre. Adott volt 6db 3m-es és 6db 2m-es 10x5cm-es fa, fűrész, balta, véső… de nem használhattunk szöget, csak kötelet. A mi padunk elég jól működött, de sajnos nem nyertük meg a versenyt.
Este ezeket a padokat hátravittük a tűzrakóhely köré, gyujtottunk tüzet is. Aztán elénekelték nekem megint a heppibörzdéjt, meg kaptam egy üveg bort is, sőt még a dánok is énekeltek nekem egy jó hosszú dán szülinapi dalt.

Vraa, képekben...

...majd a következő bejegyzésben írás is lesz...

1.nap /szombat/

Annyit néztük Vraa térképét Bencével az indulás előtt, hogy nem volt probléma megtalálni a sulit. Persze a nagy csomagokkal nem volt könnyű haladni, de csiga tempóban, többször megállva, kb 15perc alatt ideértünk. Az udvaron rögtön egy magyar lány, Sasa fogadott minket. Mondta hogy ők előző nap érkeztek a barátjával, és még nincs szoba beosztás, meg kell várni míg Pia, az igazgatónő megérkezik.
...nem tudom még a pontos számot, de szerintem már 10nél több magyar van itt...
Ez egyrészt jó, mert mégsem érzem magam elveszve,...de így nem mindig vagyok rákényszerítve az angol használatára. Pia viszont gondoskodott róla hogy viszonylag elszórva legyünk, de azért megengedte ha valakik együtt szerettek volna maradni. Mi Bencével megbeszéltük hogy nem leszünk együtt, inkább gyakoroljuk az angolt a leendő szobatárssal.
Eléggé fáradtak voltunk, de mégsem tudtunk aludni...átestünk a holtponton.
Délután elmentünk sétálni a "city"-be,...de inkább hívnám falucskának ha a 2500fős lakosságra gondolok. Benéztünk a boltba is, többiek vettek ezt-azt...nekem viszont se pénzem, se étvágyam nem volt, szóval nem vettem semmit. A szobámba visszaérve láttam hogy Kristóf keresett telefonon, meg írt sms-t is, hogy este 11fele érkezik meg a munkából.
Csillagkapu rajongóknak mondom zárójelben, hogy engem az Asgard nevű házba osztottak be, ha jól értettem, a dán mitológiában ez az istenek lakóhelye.
Délután kipakolás, 6kor vacsora volt a program. Vacsora után mondta az egyik magyar lány, aki már egy éve itt van, hogy le kell vinnie az igazgatónő kutyáját a tengerpartra megfuttatni, és még 4en beférnek a kocsiba amivel megy. Rögtön mondtam neki hogy szívesen mennék. bakancsot húztam meg kabátot vettem, aztán bepattantam az anyósülésre, a kutya meg rögtön az ölembe ugrott, és így utaztunk a partig. Nagyon-nagyon..nagyon erős szél fújt! a hullámok meg hatalmasak voltak. eddig nem tudtam mit jelent az hogy "tajtékzik a tenger", de a tajték nem más mint a hullámok taraján felhabosodó víz... Szóval tiszta habos volt az egész part... meg döglött medúzás :) elég érdekes állagúak. volt még pár kisebb nagyobb vasbeton bunker is a II. világháborúból. A part teljesen egyenes, kb 50m széles homokos rész után egy kb 25m magas földpart van, ami szinte függőleges, a tetején meg nagyon sűrű, hosszú és erős fű nőtt. Felmásztunk a tetejére (volt lépcső), és ott még erősebb volt a szél. a kabátot széthúzva, mint egy vitorla, neki lehetett támaszkodni a szélnek...vicces volt. Kivittem magammal a filmes Nikon-t, de azonnal tele lett a frontlencse apró vízcseppekkel, meg be is párásodott, szóval nemtudom milyen képek születtek.
...vissza Vraa-ba,...este sörözés.
Kivártam a 11et, de Krisnya sehol sem volt, így lefeküdtem aludni, mert nagyon álmos voltam már. kb fél1 felé járt az idő, én már az igazak álmát aludtam mikor arra ébredek hogy a szoba előtt levő közös helységben hörgő hangon azt ordítja valaki hogy "Attilaaa Miletiicsss!!"... hirtelen nem is tudtam hogy mi van, először nem is akartam ajtót nyitni... Aztán a második kiáltásnál megismertem Kristóf hangját, és kómás fejjel kinyitottam az ajtót. Volt vele egy másik srác is, András/Bandi/Andrew. (együtt dolgoznak egy közeli városkában egy kebab házban) Üdvözöltük egymást, és mondta hogy megmutatja a sulit, meg a bringámat is. "A bringáámaat?"...igen azt!... Ugyanis Krisnya meg Bandi összeraktam nekem egy versenykerékpárt, szép kéket :)...csak a gumit kell megragasztanom. Szóval elmentünk a műhelybe, ami tele volt félkész bringákkal meg szerszámokkal. Bandi elment aludni, Krí meg körbevezetett... elég nagy a suli. van zeneterem, meg több nagy közös helyiség meg tornaterem meg szauna, sőt még a konyha is nyitva volt, szóval azt is megnéztük. Főztünk egy teát, 4ig beszélgettünk, aztán alvás. Legalábbis nekem, mert Krí pakolással töltötte az egész éjszakát,...délelőtt 11.50kor ment a vonatja Odense-be....

folyt. köv.